Courtney élete // 9.rész

Courtney a kollégium előtt álldogált.
-Szia Tereza! - búcsúzott Courtney.
-Szia kincsem! - ölelte át a lányt.
Majd Courtney elindult a bejárat felé. A háta mögött hallotta, ahogyan Tereza elviharzott. Forgó ajtón keresztül lehetett bemenni.
-Szia! - csengett Courtney mellett egy éles vidám hang.
-Szia! - köszönt vissza reflexből az idegennek.
-A nevem Violet - vigyorgott Courtney-ra újdonsült ismerőse, akinek eltakarta szeplős arcát, a sok dús vörös fürtje.
-Nagyon örülök hogy találkoztunk! Courtney vagyok - nyújtotta a kezét ő is.
A két lány egymás mellett ballagott be a koliba, miközben észre sem vették; teljesen összehangolódtak. Courtney igen vakmerő, mégis szerény típus. Violet szintén alap tagja a társaságoknak, de inkább barátkozik. Courtney és Violet akármennyire is különböztek egymástól, már első találkozásuknál is jól kijöttek egymással.
-Egyébként éppen hova tartottál amikor találkoztunk ha szabad kérdeznem? - kíváncsiskodott Violet.
-A kollégiumba - jelentette ki határozottan Courtney.
-Én is!! - örült meg Violet.
-Ez szuper!!! - gyúlt remény ismét Courtney-ban.
-Hányas szoba?? - kérdezte Violet.
-132! - vágták rá szinte kórusban, majd hatalmas pacsit adtak egymásnak.
-Várj Violet! Ez már a 133-mas szoba! - mondta Courtney.
-Hát akkor menjünk be! Csak még egyel ez előtt! - nevetett fel hangosan Violet, és bohókás, de komoly arccal megállt a szoba előtt.